2021. július 10-én rendezték meg Moszkvában a maratoni Európa Bajnokságot, ahol 26 km-es távon mérték össze tudásukat a versenyzők. A Gödi SE Kajak-Kenu szakosztálya 2 versenyzővel volt érdekelt a küzdelmekben, Zoboki Zoltán (Zozó) egyéniben ezüstérmes, Sinkó Panna pécsi párjával, Szmrtyka Rebekával bronzérmes lett!
A magyar válogatott tagjaként mindketten részt vettek az EB előtti, Győrbe szervezett 2 hetes edzőtáborban, ahol közös edzésmunka volt a fő program. Nagy várakozás előzte meg a szereplésüket, mivel mindketten életükben először vehettek részt világversenyen. Ismerve a magyar kajak-kenu sport utánpótlásának az erősségét, óriási rang már önmagában a kvalifikáció is!
A kiutazás és a moszkvai szállás-étkezés, illetve a versenyzők transztere a verseny helyszínére jól megszervezett volt, tényleg a feladatukra összpontosíthattak a kajakosok. A Nelo cég a helyszínen teljesen új kajakokat biztosított minden versenyző számára, így az utazás utáni nap a hajók beállításával és egy kis átmozgató edzéssel telt. Szerencsére a versenyzők edzője, Árkosi Gábor is a helyszínre utazhatott tanítványaival, így az utolsó finomításokhoz és a versenyre ráhangolódáshoz megvolt a nyugodt és biztos lelki háttér is. Innentől pedig következzen a résztvevők személyes beszámolója!
Zoboki Zoltán az U23-as mezőnyben szerepelt, a hazai válogatót megnyerve indulhatott a 26 km-es távon, ami 6 db kajakkal futós részt tartalmazott (100-120 m) és stéges ki- illetve beszállást foglalt magában. „Nagyon jól sikerült a felkészülésem, nagyságrendileg heti átlag 10 edzéssel készültem az EB-re, és bíztunk abban, hogy az élmezőnyben leszek végig. A Nelo L-es kajakot adott a versenyzésemhez, ami okozott egy kis nehézséget elsőre, mivel eddig M-es kajakkal eveztem, de meglepetésemre az L-es kajakkal végül még hatékonyabban is tudtam evezni, ami a versenykörülmények között kamatozott is. A verseny stratégia mindössze annyi volt, hogy ne lőjem el a puskaport az elején. Már a táv első részében is azt éreztem, hogy ez a verseny jól fog sikerülni, mert a francia versenyzők az első körben keménykedtek ugyan, de én csak beültem nekik vízre, könnyedén követtem őket, majd a második körtől kezdve igyekeztem dominánsabbá válni, majdnem minden futó szakasz előtt vezettem, a kanyaroknál is igyekeztem belevinni egy kicsit nagyobb tempót, hogy megrángassam a mezőnyt, ezzel fárasztottam és teszteltem is őket. Nagyon meleg és párás volt a levegő, így a terv az volt, hogy a nyakunkban lógó ivózsákból pótolom a folyadékot, de a 3. ivózsákot végül nem tudtam felvenni, ami szerencsére nem okozott végül problémát. A portugál és a cseh versenyző volt velem sokáig, az utolsó futás után már csak a portugál versenyző. Az utolsó 50 m-hez úgy érkeztünk, hogy én voltam elől, a portugál versenyző pedig még próbált egy előzést végrehajtani, de nagyon szorosan jött mögöttem, és amikor ráhúztam kicsit a kormányt, akkor belehajtott a lapátomba, kiütötte azt a kezemből, majdnem beborultam, és megtört a lendületem… így végül a 2. helyen végeztem, A verseny után megbeszéltük a portugál versenyzővel a történteket, ő is érezte, hogy nem volt teljesen sportszerű a cselekedete, és ha kevéssel is, de tiszta körülmények között én nyertem volna meg a versenyt. Rengeteg gratulációt kaptam, de azért sokáig fájt az elszalasztott lehetőség. A verseny után lehetőségünk volt még megnézni Moszkva nevezetességei közül a Vörös teret, ami lenyűgözött, és nagyon jó volt mindezt úgy megélni, hogy az edzőm is ott lehetett velem!”
Sinkó Panna ugyan utánpótlás korú versenyző, de a felnőttek mezőnyében állt rajthoz párosban, mivel a párosoknak csak ifi és felnőtt korosztályra írták ki a versenyt. A hajóban Panna ült hátul, mert a gyakorlás során úgy ment jobban a hajó, és a győri 2 hetes edzőtábor sokat dobott a felkészültségükön, mert ezt megelőzően csak tavaly ősszel egyszer, és idén a válogatón ültek egy hajóban Rebekával. „A győri edzőtáborban sokat dolgoztunk Sztanity László irányításával, aki az A egység edzője egyébként is (ebben az egységben evez Csay Renáta, a maratoni női szakág világszinten legeredményesebb versenyzője, 20-szoros világbajnok – a szerk.), ami jó lehetőség volt sok közös kilométer gyűjtésére is, egyértelműen látszott az eredménye mindennek az EB-n! A moszkvai kiutazás után kicsit tartottunk mi is a Nelo stáb által a helyszínre hozott új kajakoktól, azonban pozitívan jöttünk ki belőle. Kétágyas szobákban voltunk elszállásolva, az étkezés kiváló volt (svédasztalos mind a három étkezés), a járványügyi intézkedések miatt azonban az étteremben igyekeztek elkülöníteni a válogatottakat egymástól, így a magyarok egy külön termet kaptak. Kiutazás előtt a szövetség intézte mindenki részére a pcr tesztet, a helyszínen pedig gyorstesztet végeztek a versenyzőkön. Több ország is visszamondta a részvételt a járványügyi helyzet miatt, mint pl. a spanyolok, dánok, németek. A versenystratégiánk az volt, hogy próbáljunk meg együtt menni a másik magyar egységgel minél tovább. A 7 körből a 2. körig tudtunk velük evezni, utána a francia egységgel haladtunk, váltott vízen sikerült így menni, ami nagyon jó volt. A franciák a futó szakaszokon mindig elléptek kicsit, számunkra a stéges ki- és beszállás okozott problémát többször, aztán az evezős részeken utolértük őket, de ez összességében nem befolyásolta a végeredményt. Az utolsó futó szakasz után már nem tudtunk zárkózni rájuk, így végül a 3. helyen végeztünk. Mind a szakági vezető, mind az edzőm, Gábor elégedett volt a teljesítményünkkel, és kicsit magunkénak is éreztük a magyar himnuszt a dobogón állva!
Árkosi Gábor, 2 gödi kajakosunk edzője is nagy élményekkel gazdagodott az EB-n, és természetesen már abból is sokat tanult, ahogy oda eljuttatta Pannát és Zozót. Azt mindenképpen fontosnak tartotta kiemelni, hogy amíg Zozónak ő a nevelőedzője, addig Panna csak 1 éve dolgozik vele, előtte édesapjával, Sinkó Lászlóval (Simi) készült, és a mostani eredményekben ezért neki is nagy szerepe van! „Pár évvel ezelőtt nem fogadtam volna arra, hogy éppen Zozó fog kijutni egy maratoni EB-re, mert testalkatilag nagyon elmaradott volt a korosztályához képest, a keringése/állóképessége azonban átlag feletti, a munkabírásával és a motivációjával együtt, és ezek szép lassan beértek, ami már a válogatón is jól mutatta, reális az esély az európai legjobbak között is helytállni. Külön öröm számomra, hogy Zozó az első, világversenyre is kijutó versenyzőm, az első csoportomból, a kötelék emiatt is nagyon szoros közöttünk. A Covid okozta tavaszi iskola bezárásnak amúgy pozitív hozadéka volt, hogy jobban tudtunk az edzésekre koncentrálni, így Zozó eredménye várható és tervezett, Pannáék teljesítménye pedig a lehetőségeikhez képest nagyon tisztességes helytállás volt, és egy dobogót amúgy sem nagyon kell magyarázni. Ki kell emelnem a győri 2 hetes edzőtábort, ahol Sztanity László mesteredző segítségével az itt, a Dunakanyar régióban is megszokott edzésmunkát alkalmazva, versenyzőim jó kezekben voltak, és a megkezdett munka folytatása illetve a versenyzők formába hozása megfelelő szakmai színvonalon történt. A szegedi Maty érhez hasonlítható, lelátóval rendelkező olimpiai központban zajlott a verseny, ahol régebben sok másik kajak-kenus világverseny is megrendezésre került, így helyszínnek tökéletes volt, de tény, a július eleji hőmérsékletekhez képest sokkal melegebb volt, ami nagy kihívást jelentett minden résztvevőnek. A versenyről magáról elmondhatom, hogy mindkét hajó jól mérte fel a képességeit és taktikusan, ugyanakkor nagyon koncentráltan haladtak a futamon belül. Zozó elsőként fordult rá a célegyenesre, úgy döntött, hogy hosszú hajrát nyit (megjegyzem, ezen a téren még van előre lépési lehetősége, mármint a cél előtti gyorsaságban), a végén azonban az irányváltoztatását illetve ellenfele „belemenését” még a bírók is vizsgálták a célba érkezés után, és végül arra jutottak, hogy az eredeti, pályán elért eredményt hagyják jóvá. Pannáék esetében a kajak teljesítmény kiváló volt, a ki- és beszállójukkal voltak fennakadások, olyankor kaptak az ellenfelektől jó pár másodpercet, de összességében elmondhatom, hogy a versenyből kihozták a maximumot! Az is hihetetlen és pozitív értelemben szívszorító érzés volt, hogy Zozóval 7 év közös munka gyümölcseként, a kajak révén eljuthattunk Moszkvába, egy igazi világvárosba, és egy történelmi központban, a Vörös téren állva, a megszerzett éremmel közös fotót készíthettünk!”
Versenyzőink az EB után az augusztus eleji utánpótlás OB-ra készülnek, majd augusztus 16-18. között rendezik Ráckevén a Maratoni Világbajnokságra válogató versenyt (a VB-t Romániában, Pitesti-ben rendezik ősszel). Panna új, győri párjával készül a VB válogatóra, Zozó egyéniben akarja kivívni a világbajnokságon való részvétel jogát!
